Ezt olvasta már?


Budapest kiemelkedik az olcsó energia terén

Európában csak Bukarestben olcsóbb a földgáz a lakossági fogyasztók számára, mint a magyar fővárosban – derül ki az energiahivatal legfrissebb számításaiból. A villamos energia ugyan nem drágult hazánkban, Budapest mégis lejjebb került a fővárosok ezt vizsgáló rangsorában. - Budapesti Napilap -

A rezsicsökkentés megvédéséért továbbra is küzd a magyar kormány az Európai Unióval.

Továbbra is a rangsor elején helyezkedik el Budapest azon a listán, amelyet az európai fővárosok lakossági energiaárai alapján készít el minden hónapban a Magyar Energetikai Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH). A hatóság nemzetközi standardok alapján kidolgozott árösszehasonlítása 29 európai főváros villamosenergia- és földgázárait mutatja be, az összevethetőség érdekében az árakat eurócentben adják meg.

A legutóbbi vizsgálat szerint a magyar fővárosban a villamos energia lakossági átlagára 2017 februárjában 12,12 eurócent volt kilowattóránként (kWh), három eurócenttel kevesebb, mint az év első hónapjában.

A végeredményben tapasztalható eltérésekre a forint és az euró árfolyamának egymáshoz viszonyított változása a magyarázat, hiszen a lakossági árak továbbra is hatóságilag szabályozottak. Ugyanakkor a rangsor megváltozott az egy hónappal korábbihoz képest, Vilnius a hetedik helyről a negyedikre ugrott, megelőzve az ötödikről a hatodik pozícióra csúszó Budapestet. Emellett viszont a vásárlóerő-paritás rangsorában a magyar főváros középmezőnyben felvett pozíciója nem változott.

A villamos energia díjelemeit vizsgáló februári összesítésben szintén a hatodik legkedvezőbb helyet foglalja el Budapest. Az élmezőnyben lévő fővárosok sorrendje az áram átlagárának listájához hasonlóan alakult.

A magyar lakosság által a földgázért fizetendő átlagár szintén változatlan maradt, 3,35 eurócentnyi forintot kellett adni a fővárosban egy kWh-nyi energiát tartalmazó fűtőanyagért. Ez továbbra is a második legalacsonyabb tarifa európai összehasonlításban, csak Bukarestben kell kevesebbet fizetni ugyanennyi gázért: 2,91 eurócentet.

A lakossági rezsiköltségek mérséklésére a kormány 2013-ban indított programot. Az árak hatóságilag szabályozott csökkentése három lépésben valósult meg, és eredményeképpen 25 százalékkal lett alacsonyabb a földgáz, a távhő és az áram fogyasztói ára. A rezsicsökkentés évi 110 ezer forint megtakarítást jelent egy családi házban élő négytagú családnak, a program kezdetétől a múlt év végéig így a lakosságnál összesen 910 milliárd forint maradt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium számításai szerint. Az összeg közelíti azt az 1000 milliárd forintra becsült pénzmennyiséget, amelyet a 2010 előtti időszakban profitként vittek ki a szolgáltatók az országból. A program kezdetét megelőzően Európában a magyarországi energiaárak a legmagasabbak voltak a lakosság fizetőképességéhez képest. A rezsiköltségek mérséklése a korábban felhalmozott hátralékok alakulására kedvező hatással volt: 2012-ről 2016-ra 48 százalékkal esett vissza a földgáz-, a villany- és a távhőszámla-tartozások összege.

Az Európai Unió a tervek szerint a közösség piacának támogatására hivatkozva kivezetné a lakossági áram árának tagállami szabályozását, a magyar kormány ugyanakkor elkötelezett amellett, hogy álláspontját megvédje. Ahogyan azt Aradszki András energiaügyekért felelős államtitkár nemrégiben hangsúlyozta: csak azokban a tagállamokban nem emelkedett 2010 és 2015 között a villamos energia lakossági ára, ahol szabályozták az árakat, vagyis a piaci alapú rendszer drágulást eredményezhetne. A hatósági szabályozást mellőző országokban az elmúlt években átlagosan 20 százalékkal nőtt a lakossági áram ára. Az államtitkár szerint a tagállami szabályozás nem zavarja az árampiacot és nem ellentétes az alapdokumentumokkal, a piaci versenynek a nagykereskedelmi piacon kell megvalósulnia.

 

Forrás: Magyar Idők







0
0
0

0
0
0
0