Ezt olvasta már?


Hátsó szándékot sejt Brüsszel a Budapest-Belgrád vasútvonal mögött

Brüsszeli diplomaták a kínaiak hátsó szándékai miatt, a hamburgi és a rotterdami kikötők pedig a forgalmuk akár jelentős esése miatt figyelik aggódva azt, hogy mi történik a görög pireuszi kikötőnél és a Budapest-Belgrád vasútvonalnál - írja mai összefoglalójában az EurActive Belgiumban élő szerzője.

 

Nyugati aggodalmak

 

A cikk a most zajló budapesti 16+1 tagú kínai és kelet-közép-európai csúcstalálkozó tegnapi fejleményeit foglalja össze és ennek kapcsán tér ki az alábbi érdekes információkra:

 

Diplomáciai körökre hivatkozva azt írja a szerző, hogy a kínaiak nyugat-balkáni fejlesztésekben látható nyomulására (a görög pireuszi kikötőben tavaly szerzett többségi kínai részesedésre, és a Budapest-Belgrád vasútvonal kedvezményes kínai hitelből történő fejlesztésére) Brüsszelben és Észak-Európában is felkapták a fejüket, hátsó szándékokat sejtve.

Az Európai Bizottság azonban hivatalosan nem mutatta jelét annak, hogy geopolitikai szempontból bántaná a mozgolódás, azt viszont anno jelezte, hogy a 2014-es kínai-magyar-szerb államközi megállapodás (eredetileg) sértette az uniós közbeszerzési szabályokat. (Szerbia nem EU-tag, így őt nem kötik a szabályok, de Magyarországot igen, ezért is kellett tegnap közzétenni a hivatalos uniós közbeszerzési értesítőben, illetve a MÁV oldalán is a magyar szakaszra vonatkozó munkákat, a májusban módosított beszerzési szabályoknak megfelelően - a szerk.)

A nagy nyugat-európai kikötők, mint Rotterdam és Hamburg, amiatt aggódnak, hogy látva a kínaiak szándékát (Pireusz lesz a fő belépési pont Európába a kínai áruknak), a folyamat végül oda vezet, hogy jelentős forgalomvesztést szenvednek el.

 

 

 

Mi, mennyi, hogyan?

 

A cikk szerint a teljes, 370 km-es vonalköltség 3,2 milliárd dollárt tesz ki, ebből a magyar szakasz 1,77 milliárd dollárt jelentene, de a lentebb látható 550 milliárd forint valójában mostani árfolyamon 2,1 milliárd dollárt tesz ki, így az 1,77 milliárdos összeg valószínűleg euróban értendő.

 

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter múlt vasárnap többek között arról beszélt, hogy a Budapest-Belgrád vasútvonal 152 km-es magyar szakaszának beruházási költsége 550 milliárd forint lesz és a beruházás finanszírozásáról a Nemzetgazdasági Minisztérium lezárta a kínai Eximbankkal a tárgyalásokat. Jelzése szerint 20 éves futamidejű hitelt kap Magyarország Kínától 2,5%-os éves kamat mellett, ami a beruházási költségek 85%-át fedezi.

 

A beruházásról szóló összefoglalóról Szijjártó még vasárnap azt mondta: a tendereztetés fél és egy év közötti időt vesz majd igénybe, a tervezés és engedélyezés folyamata körülbelül két évet, így a kivitelezés várható kezdete 2020 végére tehető.

 

A korábbi híradások szerint egyébként 166 km-es lett volna a magyar szakasz és erre értették az 550 milliárd forintos beruházási költséget, de ebben benne volt az a 80 milliárd forintos plusz költség is, ami abból adódott, hogy a budapesti szakaszt át kell tervezni az olimpiai falu miatt. Utóbbi azonban nem épül meg, a költség azonban a jelek szerint mégis benne ragadt a projektköltségekben.

 

Ezzel együtt egyébként továbbra is zavaros, hogy mit is takar az 550 milliárd forint

(nettó költség, vagy áfával együtt értendő, a hitelkamatok benne vannak-e, vagy erre rakódnak, a 15%-os állami önrész benne van-e, vagy ez csak a kínaiaktól felveendő hitel tőkerészét teszi ki, stb.)

 

Amint májusban levezettük: az akkori piaci kondíciók alapján a kínaiak által felajánlott 2,5%-os dolláralapú hitel 170 bázisponttal olcsóbb, mint ahogy akkoriban hitelhez tudott volna jutni a magyar állam (ez a kamatelőny valószínűleg azóta csökkent, mert a magyar országkockázati felár tovább csökkent). Ezért a magyar kamatelőnyért "cserébe" kapja a kínai fél a kínai vasútépítő cégek munkalehetőségét és ezáltal a teljes uniós piacon a vasútépítési referenciát, továbbá magát a magyar szakaszon történő áruszállítási lehetőséget.

portfolio







0
0
0

0
0
0
0