Március elsejétől nem fognak örülni a kormánytisztviselők
A közelmúltban dr. Kerekes Edit munkajogásszal a decemberi Munka Törvénykönyv módosítást elemeztük, ami a versenyszférára vonatkozik, de március elsejétől a kormánytisztviselők foglalkoztatási körülményei is változnak.
- A Munka Törvénykönyvének decemberi módosítása meglehetősen nagy vihart kavart, míg a kormánytisztviselőket érintő változások szinte néma csendben lépnek életbe. Ennek a szférának kevesebb az érdekérvényesítési lehetősége?
- Manapság még mindig sokat hallhatunk a „rabszolgatörvény” néven ismertté vált munka törvénykönyvét módosításról – kezdte dr. Kerekes Edit munkajogász. – Érdemes azonban megemlíteni, hogy ezzel egyidejűleg olyan jogszabály módosítások is elfogadásra kerültek (2018. december végén), amelyek nem a versenyszférában foglalkoztatott munkavállalókat érintik hátrányosan, hanem a kormánytisztviselők foglalkoztatási körülményeire lesznek negatív hatással. Ez a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvényben jelent meg, és a szabályozással érintett alkalmazottak jogviszonyát változtatják hátrányosan a korábbiakhoz képest. A téma azért is érdekes, mert a kormánytisztviselők jogviszonya és foglalkoztatási feltételei hosszú időn keresztül egy stabil rendszerben megvalósuló, átlátható előmenetelt és biztonságos munkakörülményeket adó jogviszonyt jelentett és ekként élt a köztudatban. A mostani jogszabály módosítás viszont több ponton is rácáfol erre a stabilitásra.
- A Baranya Megyei Liga Szakszervezet munkavállalói érdekképviseleti tevékenysége a kormánytisztviselői körre is kiterjed?
- Nem, BMLSZ – egyelőre még csak - a versenyszférában foglalkoztatott munkavállalók képviseletét látja el, de úgy gondoljuk, hogy szakszervezeti-érdekvédelmi felelősségünk ezzel a kérdéssel nagy nyilvánosság előtt foglalkozni és a szabályozással járó hátrányokat, bizonytalanságokat feltárni. Egyszerűen nem mehetünk el szótlanul a téma mellett. Szükség van erre azért is, mert több ezer kormánytisztviselőt érintő kérdésről van szó, amely ezzel összefüggésben több ezer család életére lesz kihatással. Ez a jogszabály egyben újfent felveti azt az utóbbi időben többször előtérbe került problémakört, ami a jogalkotói gyakorlatot érinti, vagyis az érdemi szociális párbeszéd hiányosságait.
- Akkor kezdjük el kivesézni a változásokat. Melyek a legjelentősebb pontok?
- Kezdjük talán a szabadság szabályainak változásával. Az alapszabadság mértéke a törvény rendelkezése értelmében 5 nappal csökken a korábbi szabályozás által biztosított éves alapszabadság mértékéhez képest. Ezzel egyidejűleg a besorolás szerinti pótszabadságok mértéke is jelentősen csökken. Ami érdekes, hogy a gyermekek után járó szabadság mértéke megduplázódik és – a korábbi 16 éves kor helyett – a gyermek 18 éves koráig figyelembe vehető. Fogyatékkal élő gyermek után plusz 2 nap jár. Ez a családpolitikával ugyan összhangba hozható, de számos munkavállalói csoportot hátrányosan fog érinteni ez a rendelkezés. Gondoljunk például az idősebb kormányzati szolgálati jogviszonyban állókra, a fiatal pályakezdőkre vagy a gyermeket önhibájukon kívül vállalni nem tudó kormánytisztviselőkre. Őket egyértelműen hátrányosan érint ez az új szabályrendszer. Egyes intézményeknél történt előzetes felmérések azt mutatják, hogy az új szabályozás bevezetésével mind az előző évekhez képest, mind a munka törvénykönyve alapján járó szabadsághoz képest átlagosan kevesebb lesz a kormányzati szolgálati jogviszonyban állókat megillető szabadnapok száma. Általános felméréseket és a szabályozást figyelembe véve az éves szabadság mértéke ezzel a szabályrendszerrel többeknél 11 nappal csökken. Ugyanakkor pótszabadság az új szabály szerint az alábbi esetekben jár a gyermekek után járó pótszabadságon felül: az apának gyermeke születése estén 8 nap, ikergyerekek esetén 10 nap, nagyszülőnek unokája születése esetén 5 nap, az első házasságkötés alkalmából 5 nap.
- Viszont cserébe nincs szó évi 400 óra túlóráról…
- Azért a jogalkotó gondoskodott arról, hogy pluszterheket tegyen a kormánytisztviselők vállára. Az új szabályozás értelmében ugyanis a munkaközi szünet nem része a munkaidőnek. (Ez idáig része volt - a szerk.) A Kit. 121.§ (1) bekezdése értelmében, ha a napi munkaidő a hat órát meghaladja, a kormánytisztviselő részére a munkaidőn túl - a munkavégzés megszakításával - napi harminc perc, valamint minden további három óra munkavégzés után a kormánytisztviselő részére legalább húsz perc munkaközi szünetet kell egybefüggően biztosítani. A (2) bekezdés szerint a kormánytisztviselőnek a munkaközi szünetet úgy kell igénybe vennie, hogy - szükség szerint a munkaközi szünet megszakításával is - vezetője rendelkezésére tudjon állni. A korábban hatályos szabályozás szerint a munkaközi szünet a munkaidő részét képezte. Még a munka törvénykönyve hatálya alá tartozó munkáltatóknál (versenyszférában) lehetőség van arra, hogy a munkaközi szünet a munkaidő részét képezze - azáltal, hogy erről a felek kollektív szerződésben megállapodtak - addig a kormányzati igazgatásról szóló törvény értelmében 2019. március 1-től az érintetteknek naponta plusz 30 percet kell a munkahelyükön tölteniük, a jogszabály eltérésre nem ad lehetőséget. Ez, ha egy egyszerűsített példával szeretnénk szemléltetni, a következőt jelenti: ha 20 munkanappal számolunk egy hónapot (egy munkanap 8 óra munkavégzést jelent és ehhez minden nap +30 perc hozzáadódik), akkor ez havonta 10 órával – és 8 órás munkanappal – számolva évente 15 nappal több munkahelyen töltött időt jelentene. Nyilván ez egy egyszerűsített példa, hiszen figyelmen kívül hagyja az ünnepnapokat, amikor nem történik munkavégzés stb. Mégis ezen példa által talán sikerül szemléltetni a szabályozás árnyoldalát.
- Mindezt mennyiben kompenzálhatja a stabil és kiszámítható jövedelem?
- Ebben is lényegi változások várhatóak, mert az új jogszabály markánsan alakítja át az eddigi illetményrendszert és besorolási rendszert. Ennek hátterében állhat az a kormányzati kommunikáció, ami a kormányzati szolgálati jogviszonyban állók bérrendezéséről szól, miszerint jelentős mértékű béremelés fog realizálódni a közszolgálati szektorban 2019-ben. Ugyanakkor az aggályok, amik a jogi szabályozással kapcsolatban felmerülnek, úgy gondoljuk, hogy nem alaptalanok. Hiszen az előmenetel, az adott körben foglalkoztatott kormányzati szolgálati jogviszonyban állók munkahelyi motivációja, az életpálya-modell, az illetmény megállapításával összefüggésben az objektivitás a szabályozás egyes elemei által komolyan sérülhetnek.
A központi kormányzati igazgatási szerveknél és ezek területi, helyi szerveinél alkalmazott kormánytisztviselők esetében az illetményekkel kapcsolatban a Kit. 1. és 2. számú mellékletei táblázati formában tartalmazzák azokat a jövedelem határokat, melyek az egyes besorolási fokozatokhoz lesznek hozzárendelve. Ennek alapján meghatározott összegek között fognak az illetmények beállításra kerülni. Azonban a jövedelemhatár közötti eltérési lehetőségek többségében szubjektív felettesi / vezetői döntéseken fognak alapulni a jövőben. Ez hosszú távon komoly bizonytalanságot eredményezhet az érintettek illetményének tekintetében. Illetmény megállapítása 2019. március 1. napjától: a Kit. 286. § (3) bekezdése alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója 2019. február 15. napjáig állapítja meg a kormánytisztviselők álláshelyi besorolását és a részükre 2019. március 1. napjától járó illetményt (a továbbiakban: Kit. szerinti illetmény). Az álláshelyi besorolásnál irányadó a korábban már megállapított, a kormánytisztviselőt 2018. december 1-jén megillető illetmény, valamint az érintett kormányzati szolgálati jogviszonyban állók 2018. második féléves teljesítményértékelése és éves minősítése. Ennek alapján tehát valamennyi kormánytisztviselő besorolásra kerül az alábbi kategóriák egyikébe. Egyébként a kormánytisztviselők álláshelyi besorolásának szempontjait, valamint az illetmény különbözet számításának módját a Kormány külön rendeletben szabályozza.
Minisztériumok kormánytisztviselői esetében:
Besorolási fokozat megnevezése illetmény alsó határa illetmény felső határa
1. kormánytanácsos 250 000 Ft 500 000 Ft
2. vezető-kormánytanácsos 350 000 Ft 650 000 Ft
3. kormány-főtanácsos 400 000 Ft 750 000 Ft
4. vezető kormányfőtanácsos 600 000 Ft 1 500 000 Ft
5. osztályvezető 700 000 Ft 1 400 000 Ft
6. főosztályvezető 800 000 Ft 1 500 000 Ft
Kormányzati főhivatalok és központi hivatalok kormánytisztviselői esetében:
Besorolási fokozat megnevezése illetmény alsó határa illetmény felső határa
1. hivatali tanácsos 200 000 Ft 350 000 Ft
2. vezető-hivatali tanácsos 300 000 Ft 500 000 Ft
3. hivatali főtanácsos I. 400 000 Ft 600 000 Ft
4. hivatali főtanácsos II. 450 000 Ft 700 000 Ft
5. vezető-hivatalifőtanácsos 500 000 Ft 1 200 000 Ft
6. osztályvezető 400 000 Ft 1 100 000 Ft
7. főosztályvezető 550 000 Ft 1 300 000 Ft
A besorolási fokozat alsó és felső határán belül a munkáltatói jogkör gyakorlója határozza meg az érintett illetményét. Ennek során a Kit. 286.§ (1) bekezdésének garanciális szabályát alkalmazni kell, mely szerint az érintett kormánytisztviselők és december 1-jén megállapított illetmény.
Végrehajtási szempontból érdekes kérdés a változással érintett kormánytisztviselők illetménykülönbözetének rendezése, tekintve, hogy a szabályozás 2019. március 1. napjával lép hatályba: 2019. március 1. napjával megállapított illetmény „visszamenőleg” 2019. január 1. napjával kerül megállapításra, így a 2019. január és február hónapokra eső illetmény és a Kit. szerinti illetmény közötti különbözet a 2019. március havi illetménnyel egyidejűleg kerül kifizetésre.
Mindenképpen elgondolkodtató az is, hogy az érintett kormánytisztviselők az álláshelyi besorolásukról és illetményükről Kit . 285.§ (2) bekezdése alapján március 15-ig kell tájékoztatni. Ez a gyakorlat értelemszerűen további komoly feszültséget okoz az érintettek körében az információhiány, illetve várakozás által.
- Több ízben említésre kerül a bizonytalanság, amit ez a szabályozás magában hordoz…
- Igen, ennek oka a fentiek mellet a következő: A korábbi szabályozás (Kttv.) értelmében a jogviszonyban töltött idő növekedésével meghatározott szorzóval garantált volt a tisztségviselők illetményének a növekedése. Ez a garancia részben motiváló célt szolgált, részben a közszolgálati életpálya stabilitását és kiszámíthatóságát jelenítette meg a gyakorlatban. Az új szabályozás – jelenlegi tartalommal – azáltal, hogy szakít ezzel a gyakorlattal és ezt a garanciát is kivezeti az említett kormánytisztviselői jogviszony rendszeréből további bizonytalanságot teremt a jogviszonyban foglalkoztatottak előmeneteli és illetmény rendszerében. Ebben a körben, tehát két – egymással szorosan összefüggő – kérdéssel is szembe találjuk magunkat: egyrészről az illetmény összegét és annak mértékét érintő problémával, az arra szubjektív döntésen alapuló ráhatás lehetőségével. Másrészről pedig a kormányzati igazgatásban alkalmazott tisztviselők előmenetelének kiszámíthatatlanná válása kérdéskörével. A jelenlegi jogszabályi keretek között mindkét probléma komoly bizonytalansági faktor.
- Mindezek ellenére ez mégsem a versenyszféra, talán kisebb a mennyiségi és minőségi követelmények miatti nyomás az itt dolgozókon?
- Azért ebben is körvonalazódni látszik némi változás. A törvény 96.§-ának szabályozása azt mondja, hogy a teljesítmény-értékelés nem kötelező. Évente a munkáltatói jogkör gyakorlójának mérlegelése alapján, illetve a kormánytisztviselő kérelmére végezhető el, melynek részletszabályait a Kormány rendeletben határozza meg. Lehetőségként tartalmazza a törvényszöveg, hogy a teljesítményértékelés alapján a kormánytisztviselő illetménye az adott besorolási kategóriához tartozó összeghatáron belül legfeljebb 20%-kal csökkenthető, illetve legfeljebb 30%-kal növelhető, illetve, hogy részére teljesítmény elismerés fizethető. A jogszabály azon meghatározása, miszerint a teljesítmény és egyéb szubjektív szempontrendszer alapján kerülhet a fentebb hivatkozott mellékletben meghatározott jövedelemhatárok között megállapításra egy adott tisztviselő illetménye, úgy gondoljuk, hogy nem igényel különösebb magyarázatot, miért aggályos, mégis egy életszerű példával szemléltethető: Az új szabályozás értelmében például egy központi kormányzati igazgatási szervnél alkalmazott kormánytisztviselő, aki egy adott álláshelyre kerül besorolásra – meghatározott iskolai végzettséggel, meghatározott munkakörben – ebben a beosztási fokozatban akár 5, 10 vagy 15 éven keresztül (időkorlát nélkül) akár változatlan illetménnyel foglalkoztatható lesz. Ha kinevezését követően akár több diplomát megszerez - a jelenlegi szabályozást alapul véve - az sem ad számára garanciát arra, hogy képesítése által előrébb lépjen. A törvény jelenleg meghatározott összeghatáron belül ad mozgásteret az illetmény összegének megállapítása során – ahogy az fentebb is látható – de a munkáltatói jogkör gyakorlója (az első számú vezető) mérlegelése által a szubjektív tényező jelentősen túlsúlyba kerül.
- Az új jogszabály ráadásul kibővíti a jogviszony megszüntetésének lehetőségeit is. Bevezeti a Kit. szabályozása a kormánytisztviselői jogviszony felmentéssel történő megszüntetése körében a 108.§-ában a feladatok hatékonyabb ellátásának biztosítása jogcímet, mely a jogviszony megszüntetésének egy új formáját jelenti. Nyilván a jogviszony megszüntetésének bővítése már önmagában sem értékelhető alkalmazott-barát lépésnek, annak ellenére sem, hogy a törvény ezen szabályozása garanciális jelleggel részletszabályokat is meghatároz.
Az új megszüntetési jogcím tartalmilag a következő formában került szabályozásra: Amennyiben a kormánytisztviselő által betöltött álláshelyre meghatározott feladatokban olyan változás következik be, amelynek hatékony ellátására a kormánytisztviselő iskolai végzettsége, szakképzettsége, szakképesítése, szakmai tapasztalata nem megfelelő, a kormányzati igazgatási szerv az álláshelyet más kormánytisztviselővel betöltetheti. A változás a kormányzati igazgatási szerv érdekkörében felmerülő ok lehet. A kormányzati igazgatási szerv érdekkörében felmerülő oknak minősül különösen, ha az a kormányzati igazgatási szerv feladatellátásának jogszabályi változásával függ össze. [Kit. 108. (1) bek.]
- Mi történik, ha ezek után sokan úgy döntenek, ott hagyják a kormányszférát?
- Ez egy érdekes kérdés, ugyanis az új jogszabály elhelyezkedési korlátozó rendelkezést is tartalmaz. A Kit. 117.§-a szabályozza az említett korlátozást. Eszerint a Kormány meghatározza azokat az ágazatokat és az ágazatokon belül azokat az álláshelyeket, amelyek esetében a kormánytisztviselő a kormányzati szolgálati jogviszonya megszűnését vagy megszüntetését követően az ágazati tevékenységet főtevékenységként végző gazdasági társaságnál nem létesíthet munkavégzésre irányuló jogviszonyt. (117. § (1) bekezdés). A jogszabály 117.§ (2)-(3) és (5) bekezdései a munka törvénykönyvéből is ismert versenytilalmi korlátozással mutatnak némi hasonlóságot. Többek között tartalmazzák az időkorlátot, az ellentételezésre utaló szabályt és az üzleti titokra utaló rendelkezést az alábbiak szerint:
- A korlátozás időtartama a kormányzati szolgálati jogviszonyban eltöltött időnek megfelelő idő, de legfeljebb két év.
- A kormányzati szolgálati jogviszony időtartama alatt megszerzett információk a jogszabályban rögzített határidőn túl sem használhatók fel üzleti célra.
- Az elhelyezkedési korlátozás az illetmény megállapítása során figyelembe vehető. Kevésbé egzakt szabályozás az Mt. versenytilalmi szabályozásával összevetve, de gyakorlati hasonlóság elvi síkon mindenképpen vonható a két szabályozás között. Az elhelyezkedési korlátozással kapcsolatba leginkább aggályos rendelkezést mégis a 117. § (8) bekezdései tartalmazzák. A Kit. úgy rendelkezik ugyanis, hogy ha a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya az alábbiakban felsorolt valamely ok miatt kerül megszüntetésre, akkor az érintett újabb kormányzati szolgálati jogviszonyt a jogviszony megszűnésétől számított három évig csak a Kormány engedélyével létesíthet. A megszüntetés fent hivatkozott okai között a törvényi felsorolás a következőket említi: a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya a Kormány döntése szerint létszámcsökkentés végrehajtása miatt (a 107. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint) kerül megszüntetésre; megszűnt a kormányzati igazgatási szervnek a kormánytisztviselő álláshelyén ellátott feladata; a Kormány döntése alapján a központosított álláshely-állományból származó álláshely visszakerül a központosított álláshely-állományba; a kormánytisztviselő álláshelye átszervezés miatt megszűnik; a kormányzati igazgatási szerv a feladatok hatékonyabb biztosítása érdekében a kormánytisztviselő álláshelyére másik kormánytisztviselőt alkalmaz. A Kit. tehát rendelkezik arról is, hogy azok a kormánytisztviselők, akiknek létszámcsökkentés keretében jogviszonyuk megszüntetésre kerül, három éven belül államigazgatási szervnél (tehát a jogszabály személyi hatálya alá tartozó intézménynél, szervezetnél) nem helyezkedhetnek el. Amennyiben a kinevezésükre fentiek ellenére sor kerül, úgy a kinevezés törvény erejénél fogva semmis. Az álláskeresést korlátozó, illetve az elhelyezkedési lehetőségeket behatároló rendelkezés véleményünk szerint több szempontból is aggályos, különös tekintettel arra, hogy a felsorolás szerinti megszüntetési okok többsége nem hozhatók közvetlenül összefüggésbe az érintett teljesítményével (létszámcsökkentés, átszervezés, központi álláshely-állományba való visszavétel, feladat megszűnése). Kivétel szabályt mindösszesen annyiban tartalmaz a törvény, hogy a Kormány engedélyével lehetőség nyílhat az elhelyezkedési korlátozást tartalmazó főszabálytól eltérni.
M. Z.
Ön szerint esélyes a Tisza Párt a Fidesz leváltására?
hírek innen, onnan
Botrányos fordulat a Barca-perben, Laportát is bíróság elé idézik
Csütörtökön több érintett is vallomást tett, és a következő hetekben Joan Laporta, a katalán klub jelenlegi elnöke is tanúként...
Megjöttek a számok: ekkor és ennyit fizetnek kiegészítő nyugdíjemelésként
Novemberben érkezik a kiegészítő nyugdíjemelés, de vajon tényleg megőrzi-e a nyugdíjak értékét az inflációhoz kötött rendszer?...
Erről a csillagjegyről végre lekerül az átok. Évtizedes szenvedés ér véget októberben
Az ősz első hónapja nemcsak a természet átalakulását hozza el, hanem öt szerencsés csillagjegy számára a régóta várt áttörést is....
Gruber Zsombor Marco Rossinak üzent, a sírból jött vissza a Ferencváros
Nagy csatát hozott a Ferencváros és a Diósgyőr péntek esti találkozója az NB I nyitófordulójában.
Ebben a pillanatban érkezett az időszerű, friss téli időjárás-előrejelzés: felfoghatatlan, ami jön, még a meteorológusok is teljesen ledöbbentek
A meteorológusok várakozásai szerint az idei tél egész Európában az átlagosnál jóval zordabb lesz. Hosszabb ideig tartó hideg időre,...
Saját kapujába fejelt gólt a Real Sociedad kapusa a Betis ellen
Parázs összecsapással nyitotta a Betis és a Real Sociedad a La Liga 5. fordulóját, ahol lapokban, gólokban és komikus jelenetben sem volt...
Olasz Eb-győztes támadó duplájával fordított a Cagliari
A Cagliari gólhátrányból fordítva 2–1-re nyert a Lecce otthonában az olasz Serie A 4. fordulójában, a vendégek mindkét gólját Andrea...
Vitek Dárius ezüstérmes a birkózó vb-n
A kötöttfogásúak 130 kilogrammos súlycsoportjában Vitek Dárius ezüstérmet nyert a zágrábi birkózó-világbajnokság pénteki napján. A...
A jegybankok az árstabilitással járulnak hozzá a fenntartható gazdasági fejlődéshez
A jegybankok a jelenlegi világgazdasági körülmények között az árstabilitás elérésével és a pénzügyi piaci stabilitás...
Nem titkolja az asztrológus: ők a legokosabb csillagjegyek
Bár az IQ mérése és meghatározása bonyolult folyamat, és számos tényező befolyásolja, van néhány csillagjegy, amelyet gyakran...
Mesterséges intelligenciával írt kommentet Zebegény polgármestere, lebukott
Csak hat óra elteltével szerkesztette a kommentet, amiből kiderült, hogy egy MI-generált válasz volt.
A Da Vinci-kód szerzője négy szeretője közül az egyiket feleségül veszi
Dan Brown eddig a bestseller könyveiről volt híres. Most azonban A Da Vinci-kód szerzője a kettős élete miatt került reflektorfénybe.
Sport
A Barcelona tizenöt éve nem kapott ekkora pofont a BL-ben, de van ennél is rosszabb
Egy spanyol okozta a katalánok vesztét a történelmi BL-mérkőzésen.
Súlyos csapás érte a magyar válogatottat, kiderült Sallai eltiltásának a hossza
Meghozta döntését a FIFA Fegyelmi Bizottsága.
Nagy a baj: az UEFA döntött Sallai Roland eltiltásáról
A magyar válogatott támadóját Írországban egy csúnya törlesztésért azonnali piros lappal jutalmazta Harm Osmers játékvezető, az UEFA pedig rögtön jelezte, később dönt... Read More... A Nagy a baj: az UEFA döntö
A Newcastle támadója szerint a Barcelona olyan szintet képvisel, amivel még nem találkozott
A Chelsea és a Manchester City ellen is játszott, de szerinte a Barcelona más szintet képvisel.
Guardiola: Ha az Arsenal nyeri a Premier League-t, az csak azért lesz, mert pénzt költött
Pep Guardiola, a Manchester City vezetőedzője ironikusan nyilatkozott az Arsenal a piaci költekezéséről.
Vízválasztó hétvége előtt a Liverpool magyarjai, Kerkez Milos sorsa megpecsételődhet
Az elmúlt évek egyik legkeményebb derbije jön a Mersey-partján.
Magyarok nélkül rendezik meg a liverpooli derbit? Arne Slot erre utalhatott
Szoboszlai Dominik és Kerkez Milos is nagy rutinnal rendelkezik az Everton ellen, de a vezetőedző változtatásokról beszélt.
Botrány az Aranylabda-gálán: így alázták meg Ronaldót
Az idei jelöltek között ott szerepel Ousmane Dembélé, Lamine Yamal, Mohamed Salah és Raphinha is. Mindannyian esélyesek a futball legnagyobb egyéni elismerésére.... Read More... A Botrány az Aranylabda-gálán: így al
A Ferencváros és a DVTK szurkolói üzentek az MLSZ elnökének
Csendes szurkolással indult a Ferencváros-Diósgyőr magyar élvonalbeli bajnoki mérkőzés, majd a két rajongótábor közösen üzent a Magyar Labdarúgó-szövetségnek.
De Bruyne rémálomszerű visszatérésén még a Manchester Citynél is felháborodtak
A Napoli edzője magyarázkodott, Erling Haaland BL-rekordot döntött.
Böde Dániel: Ez Bognár György és Kubatov Gábor sakkjátszmája...
A labdarúgó NB I előző idényében gólkirályi címet nyert Böde Dániel nemcsak a válogatottal, hanem Kubatov Gábor és Bognár György évek óta tartó csörtéjével kapcsolatban is megszólalt.
Nem járt jól a Fradi az Európa Kupa sorsolásán
Cseh csapattal vív meg a főtábláért az FTC-Telekom női labdarúgócsapata az Európa Kupában. Az UEFA péntek délutáni sorsolásán a Fradi […] A Nem járt jól a Fradi az Európa Kupa sorsolásán bejegyzés először
Bulvár
„Ha elfogadjuk, hogy a testőr önmagát sértette meg, adódik a kérdés: mi van, ha a honvédelmi minisztert lövi le?” – Sok a kérdőjel az ankarai incidens körül
Februárban meglőtte magát Szalay-Bobrovniczky Kristóf személyvédő testőre Ankarában. A balesetről azért tudunk, mert Magyar Péter nyilvánosságra hozta, ám részleteit egyelőre homály fedi. Az incidensről Juhász
Élő adásban rendkívüli jelenet Magyar Péter és a Hír TV riportere között, ilyet nem látsz többet
Érdekes jelenetek voltak a szekszárdi országjáráson.
Orbán Viktor kijelölte az utódát, Puzsér váratlan és meghökkentő nevet dobott be
Az Önkényes mérvadó legújabb adásában árulták el.
Minden jel arra utal, hogy Putyin újabb országot rohan le, már megvan a célpont
Az orosz elnök nem nyugszik, kinézte magának legújabb áldozatát.
– Berobbant egy új kutatás a Fidesz-Tisza közötti állásról
Egy Donald Trumphoz közel álló amerikai intézet felmérése szerint hat százalékponttal vezetne a Fidesz a Tisza Párttal szemben, ha most vasárnap tartanák a választásokat. A kutatás körül heves politikai vita bontak
Áttörés jöhet a fogászati gyulladások kezelésében
Áttörést hozhat a fogászati gyulladások kezelésében egy Debreceni Egyetemen végzett kutatás, amely sejtszinten vizsgálta, miért jár a fogbélgyulladás erős fájdalommal.
Íme, hogyan lehet csatlakoztatni egy mobiltelefont a Wi-Fi-hez jelszó nélkül
Mert néha nincs kedved pötyögni a hosszú kódokat, mégis villámgyorsan kellene a net.
„Felhívta anyámat, hogy elmondja mekkora szemétláda vagyok” – Férfiak, hogyan manipulált az exetek?
Nemcsak nők élhetnek bántalmazó kapcsolatban. Az alábbi történetek férfiak szájából származnak, akik manipuláló partnereikkel szembesültek.
Magyar Péter: A kórházi vezetők azt a politikai utasítást kapták, hogy nem vehetik át a Tisza adományait
A tisza szigetesek kórházakban vinnének fertőtlenítőszereket, higiéniai termékeket és wc-papírt.
Bayer Zsolt: Majd most megtudjátok, ha nem hagyjátok abba, hogy milyen rettegni
A Charlie Kirk emlékére szervezett gyertyagyújtáson a publicista azt mondta, hogy akkor lenne kevesebb gyűlölködés a magyar közéletben, ha nem írnák le minden nap hetvenszer, hogy Orbán Viktor egy fasiszta diktátor.
Toroczkai robbantott: hangfelvételeket tettek közzé, amikben Rogán Antalra céloznak a végrehajtói ügyekben
Az egyik anyagban a Völner–Schadl-ügy tanújaként említett B. Ervin beszél a kerületek „kettétöréséről”. A másikban végrehajtók vázolják a körzetkijelölés menetét.
Bemutatta a hangfelvételeit Toroczkai László, állítása szerint Rogán Antal is közrejátszhatott a végrehajtói kinevezésekben
Egy másik fideszes politikus neve is elhangzik.
- Csökkent a gázolaj ára
- Leszakadt egy vasúti felsővezeték Érdnél, jelentős késésekre kell számítani
- NAV: sok változást hoz a jövedéki szabályozásban az új törvény
- Borzasztó lesz utazni vonattal a Budapest-Pécs vonalon
- Elindultak az M1-es autópálya Hegyeshalom felé vezető oldalán a teljes körű felújítási munkák
- Az E.ON nevével visszaélve téveszthetik meg a lakosságot
- Így úszható meg a hosszú várakozás a horvát autópálya-kapuknál
- A talált madárfiókák többsége nem árva, nem szorul megmentésre, ne szedjük össze őket!
- Már csak pár napig lehet pályázni az ingyen falfestékre
- Hosszú hétvégi változások, kedvezmények a vasúton
- Itt számíthatnak torlódásra június 11-től
- Díjmentes a visszaút a Győrkőcfesztiválról
- Továbbra is folytatódnak a munkálatok az M1-es autópályán
