Az agrárgazdaságok átadását célzó javaslatról nem alakult ki vita.

Farkas Sándor, az agrártárca államtitkára a jogszabályt kerettörvénynek nevezte, jelezve, a mindennapi gyakorlat "hozza el" a megvalósítását. A módosítás a már idősebb családi gazdálkodóknak, termelőknek megkönnyítheti, hogy egy fiatalabb családtagnak át tudják adni tevékenységüket. Ezt a cél szolgálja az adminisztrációs terhek csökkentése - hangsúlyozta az államtitkár.

Az elnöklő Hiller István a vitát lezárta, a szavazást kedden tartják.

Az agrártörvények módosításához szintén nem volt felszólaló.

Farkas Sándor azt mondta, a változások jelentős részben technikai jellegűek. A javaslatok azt szolgálják, hogy az eredeti törvény még jobban, még szélesebb körűen alkalmazható legyen, egyúttal áttekinthetőek legyenek a jogszabályi passzusok - hangsúlyozta. A Magyar Gazdakörök Szövetségével, az Agrárkamarával és az érdekképviseletekkel is egyeztették a változtatásokat - jelezte.

A vitát Hiller István lezárta, a szavazás kedden lesz.

Az egyes képzéseket és foglalkoztatást érintő törvények módosításához szintén nem jelentkezett hozzászóló.

Bodó Sándor, az innovációs tárca államtitkára közölte: a javaslat célja a felsőoktatás és szakképzési rendszer finomhangolása, az alapvetően Magyarország stratégiai céljainak elérését, a versenyképesség erősítését, a gazdaság fenntartható növekedését szolgálja. Megteremtik többek között a felsőoktatásban a rugalmas bérezés lehetőségét, felgyorsul és egyszerűbbé válik a külföldön szerzett oklevelek elismerése - mutatott rá.

Az elnöklő Hiller István a vitát lezárta, az e javaslattal érintett törvényi változásokról kedden döntenek a képviselők.

Energetikai, közlekedési valamint kapcsolódó törvények

Bóna Zoltán (Fidesz), a törvényalkotási bizottság előadója a testület támogatásáról biztosította a javaslatot. Közölte: a törvényjavaslat az elmúlt időszak jogalkalmazói, hatósági tapasztalataira, illetve az energiaszektorban végbement változásokra és végrehajtott intézkedésre tekintettel vált szükségessé.

A törvényjavaslat a vasúti, hajózási, légi és közúti közlekedési szakterületen indokolt módosítások átvezetése érdekében készült, továbbá a Magyarország jogharmonizációs kötelezettségeinek való megfelelést is szolgálja - mondta.

Balczó Zoltán (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy a javaslat több eleme nem kapcsolódik az energetikához sem pedig a közlekedéshez. Kifogásolta, hogy a közel 90 oldalas anyag a bányászatról szóló törvényt nemcsak módosítja, hanem gyakorlatilag új törvényt alkot.

Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára azt mondta: a javaslat több fontos tapasztalatot beépítő módosítást tartalmaz, illetve az energetikai piaci folyamatok lekövetése is indokolttá tett több változtatást.

Kiemelte: a megújuló energiatermelés elterjedésével fontos, hogy villamosenergia-tárolókat is lehessen létesíteni és üzemeltetni, ez a terület pedig korábban nem volt szabályozva.

Az elnöklő Hiller István a vitát lezárta, a határozathozatalt kedden tartják.

Közös légtér

Az Európai Unió és Ukrajna között a közös légtér létrehozásáról szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat bizottsági jelentéseinek és összegző módosító javaslatának vitájával zárta napirendjét a parlament.

Bóna Zoltán (Fidesz), a törvényalkotási bizottság előadója azt mondta, a szerződés megnyitja az utat a közös légiközlekedési térség létrehozása előtt az EU és Ukrajna között. Mindez megkönnyíti a piacra jutást és mindkét oldalon új lehetőségeket kínál - tette hozzá.

Napirend után

A napirend utáni felszólalások sorát nyitó Ander Balázs (Jobbik) dél-somogyi útfelújításokról és a nagyatádi kórházról tett fel kérdéseket. A vele egy frakcióban ülő Dudás Róbert (Jobbik) szintén az útfelújítások szükségességéről beszélt.

Kálló Gergely (Jobbik) azt állította, hogy a Fidesz választókerületi elnöke egy pusztaszabolcsi általános iskolában politikai eseményt tartott.

Steinmetz Ádám (Jobbik) az ellenzék sportkoncepcióját ismertette.

Korózs Lajos (MSZP) azt mondta, hogy a dél-hevesi térségben körülbelül húszezer embernek nincsen háziorvosa.

A Fidesz képviselőcsoportjából Nagy Csaba az elmúlt időszakban a Baranya megyei Siklóson megvalósított fejlesztéseket sorolta.

Frakciótársa, Horváth László úgy fogalmazott, a baloldal miniszterelnök-jelöltjének, Márki-Zay Péternek nem éri meg fenntartani a rezsicsökkentést, emelni a minimálbért, megvédeni a határokat az illegális bevándorlással szemben, befagyasztani a benzin árát, továbbá fenntartani a Mátrai Erőművet, ahol több ezer munkavállaló dolgozik. A kormánynak ezzel szemben fontos a magyar háztartások energiabiztonsága, valamint az erőműben dolgozók munkahelye - tette hozzá.

Varju László, a DK képviselője újpesti fejlesztéseket és a kerület karácsonyi ünnepi adománygyűjtő programját ismertetette.

Frakciótársa, Varga Zoltán azt kérdezte, "kinek a biznisze a Debrecenben akár aranyáron is megépülő extrém bringapark".

Az elnöklő Hiller István lezárta az ülésnapot. A parlament kedden fejezi be ülését, azon az ülésnapon mintegy 30 határozathozatallal.

Országgyűlés-jogalkotás

OGY - Krónika 10. rész (bizottsági jelentések)

Budapest, 2021. december 13., hétfő (MTI) - A veszélyhelyzettel összefüggő, az ingatlannyilvántartásról, a földmegfigyelési rendszerről és a vagyongazdálkodásról szóló törvényjavaslatok bizottsági jelentéseinek és összegző módosító javaslatának vitájával folytatta munkáját a parlament hétfő este.

Veszélyhelyzet

A veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló törvényjavaslat bizottsági jelentéseinek és összegző módosító javaslatának vitájában Vécsey László (Fidesz), a törvényalkotási bizottság előadója azt mondta, hogy ezekben a megpróbáltatásokkal terhes időkben nélkülözhetetlen az összefogás és a szolidaritás.

A kormány elsődleges célja, hogy megvédje az emberek életét és egészségét, mérsékelje a gazdasági károkat és megóvja a munkahelyeket. A veszélyhelyzet alatt lebonyolíthatóak lesznek a választások és az országos népszavazások is - ismertette.

Szolga József horvát nemzetiségi szószóló elmondta, hogy a nemzetiségek bizottsága támogatja a különleges jogrend fenntartását.

Ezt követően Lezsák Sándor levezető elnök a vitát lezárta.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára is hangsúlyozta, hogy a veszélyhelyzet ellenére az országgyűlési és nemzetiségi választásokat is megtartják.

Ingatlannyilvántartás

Ezt követően az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényjavaslat bizottsági jelentéseinek és összegző módosító javaslatának vitáját folytatta le a Ház.

Vécsey László, a törvényalkotási bizottság előadója kiemelte, hogy a javaslatot több nagyobb egységre lehet bontani. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény az ingatlan-nyilvántartás elektronizálását és az ehhez szükséges jogi környezet megteremtését is magába foglalja - hangsúlyozta.

Ha egy településen évszázadok óta él őshonos magyarországi nemzetiségi közösség és működik nemzetiségi önkormányzat is, akkor elengedhetetlen, hogy a településkép elemeinek sorában megjelenjen a nemzetiségi közösségek sajátos hagyományokon jellemző épített környezete - közölte.

A felszólaló indokoltnak nevezte a köziratok védelmére irányuló hatósági eljárás megteremtését.

Kissné Köles Erika szlovén nemzetiségi szószóló közölte, hogy bizottságuk támogatja a javaslat elfogadását.

Ezután Hiller István levezető elnök a vitát lezárta.

Földmegfigyelési Információs Rendszer

Fazekas Sándor, a törvényalkotási bizottság előadója elmondta: a Földmegfigyelési Információs Rendszer (FIR) kialakításának célja olyan átfogó központi kormányzati képesség megteremtése, amely a versenyszférát, a közigazgatást, a szakigazgatási rendszereket releváns, részletes, könnyen hozzáférhető adatokkal látja el.

A FIR adatai főként a mezőgazdaság, az erdőgazdaság, vízügy, a környezetvédelem, a honvédelem és katasztrófavédelem területén kiemelt jelentőségű. Az online elérhető űrfelvételek segítségével nyomon követhető többek között a belvízzel elöntött területek nagysága, de természeti folyamatok és krízishelyzetek értékelésére és a gazdáknak fontos terület alapú támogatások ellenőrzésére is szolgál.

A vitában felszólaló nem volt, így azt Hiller István lezárta.

Soltész Miklós államtitkár értetlenségének adott hangot, amiért a bizottságban 25 igen mellett ketten nemmel szavaztak egy ilyen fontos, az erdőnyilvántartást, a parlagfűirtást és belvízvédelmet segítő javaslatra.

Vagyongazdálkodási tárgyú rendelkezésekről

Salacz László (Fidesz), a törvényalkotási bizottság előadója ismertette, a javaslat alapvető célja a közfeladatellátásban részt vevők segítése és a köztulajdonban álló gazdasági társaságok beruházási tevékenységének támogatása, valamint a jogalkalmazói tapasztalatok alapján szükséges rendelkezések megalkotása.

A vitában hozzászóló nem volt, így azt Hiller István lezárta.

Fónagy János arról beszélt, törvényjavaslat egyik kiemelt célja, hogy ingyenes ingatlanjuttatással segítse a Magyar falu program által támogatott ötezer fős vagy kisebb települések népességszámának megőrzését, folyamatos növelését.

Állami tulajdonú vagyontárgyak ingyenes tulajdonba adásáról

Salacz László a törvényalkotási bizottság előadójaként azt mondta, a javaslat fontos célja, hogy hozzájáruljon a kistelepülések hosszú távú fejlesztési programjának megvalósításához, és segítse a felzárkózó települések hosszú távú programjában részt vevőket az érintett településeken lévő, állami vagyontárgyak ingyenes tulajdonba adásával. Ezen felül célja egyes otthonteremtési állami feladatok, karitatív szervezetek általi átvállalásával összefüggő törvények módosítása.

A vitában hozzászóló nem volt. A vita lezárása után Fónagy János arról beszélt: a Nemzeti Eszközkezelő Program ingatlanportfóliójából megmaradt, megüresedett ingatlanok átadása a karitatív szervezeteknek lehetőséget teremt a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek lakhatásának biztosítására, személyre szabott megoldások magtalálására.

Az egykori Rozmaring mezőgazdasági termelőszövetkezet

Fazekas Sándor (Fidesz), a törvényalkotási bizottság előadója ismertette, a javaslat célja az egykori Rozmaring Mezőgazdasági Termelőszövetkezet működési területén kárpótlásra váró személyek helyzetének rendezése.

Ritter Imre német nemzetiségi szószóló kiemelte, a törvényjavaslat is azt bizonyítja, hogy mind a mai napig vannak még feldolgozatlan, fájó pontok a magyarországi német nemzetiség kollektív tudatában. Ilyen a döntően sváb településeken, Solymár, Pilisszentiván és Nagykovácsi területén lévő egykori Rozmaring termelőszövetkezetet érintő kárpótlás.

Farkas Sándor, az agrártárca parlamenti államtitkára a vita lezárása után azt mondta, olyan ügy lezárása történik meg, amely 30 éven keresztül elvarratlan szál volt a kárpótlásban.

Minimálbér, garantált bérminimum

Ritter Imre nemzetiségi képviselő a jövő évi minimálbért és a garantált bérminimumot érintő adóintézkedéseket érintő javaslatról azt mondta: a Magyarországon őshonos nemzetiségeket közvetlenül - a nemzetiségi intézményhálózaton keresztül - a szociális hozzájárulási adó változása és a szakképzési hozzájárulás megszüntetése érinti.

Jelezte: a négy százalékpontos köztehercsökkentés révén a jövő év lesz az első, amikor a különböző intézkedéseknek a nemzetiségi köznevelési intézményekre vetítve pozitív szaldója lesz, amit üdvözölnek.

Varga-Damm Andrea (független) arról beszélt, hogy a munkavállalók terhei csak csekély mértékben csökkennek a javaslatnak köszönhetően, ugyanakkor nagyobb mértékben mérséklődnek a munkaadók terheli. Volt olyan kormányzati időszak, amikor a létfenntartás költségei adómentesek voltak - jegyezte meg. Azt kérte, a pénzügyi kormányzat ennek a szemléletnek a jegyében kezdje meg a rendszer átalakítását.

Nyitrai Zsolt (Fidesz) kiemelte: a növekedés közös siker, amiből mindenkinek részesülnie kell. 2010-ben az egyik legfontosabb vállalásuk az volt, hogy létrehozzák a munkaalapú gazdaságot. Napjainkban rekordszámú polgár dolgozik, és 2010 óta negyedével csökkent a munkát terhelő adók mértéke - jegyezte meg.

Emlékeztetett: 172 százalékos volt a minimálbér emelkedése az elmúlt 12 évben. Eközben Márki-Zay Péter, a baloldal miniszterelnök-jelöltje nem tartja szükségesnek a minimálbért, amivel több százezer embert taszítana létbizonytalanságba - idézte fel.

Z.Kárpát Dániel (Jobbik) rámutatott: a minimálbér növelése és a terhek csökkentése támogatható. Ugyanakkor, ha 2010 óta megvizsgálják a régió országait, nem találnak olyan államot, ahol nem nőttek nagyobb mértékben a bérek a magyar kereseteknél. Ha euróban vizsgálják a béreket, akkor pedig volt olyan időszak, amikor még csökkentek is a bérek - tette hozzá. A nyugdíjkassza pótlásának várhatóan növekvő mértékét miből kívánják megoldani? - vetette fel

Izer Norbert, a pénzügyi tárca államtitkára úgy reagált: a 2016-tól érvényes hatéves bérmegállapodás lényege, hogy a cégek oldaláról könnyebbé teszik a béremelést, és eközben a minimálbért fokozatosan emelik, a gazdaság teljesítőképességének függvényében. A hatéves megállapodás két utolsó lépését látják a javaslatban - hangsúlyozta.

Az egykulcsos adórendszer eredményei jól látszanak - értékelt az államtitkár, megjegyezve, hogy nem dolgoztak még annyian Magyarországon, mint napjainkban. Hiba lenne ebből visszalépni, történelmi adócsökkentés előtt áll az ország - összegzett.

Az elnöklő Lezsák Sándor a vitát lezárta, a határozathozatalt kedden tartják.

Pénzügyi és gazdasági tárgyú törvények

Vécsey László (Fidesz), a törvényalkotási bizottság előadója - a grémium támogatásáról biztosítva a törvényt - közölte: az egyes pénzügyi és gazdasági tárgyú törvényekre vonatkozó javaslat célja a gazdaság újraindítását követően a folyamatosan változó gazdasági folyamatokhoz való igazodás. Az államháztartásról szóló törvény módosítása megteremti annak a lehetőségét, hogy a központi költségvetés végrehajtásában részt vevő szervek januártól egy modern, új államháztartási rendszerrel láthassák el feladataikat. Ez a Magyar Államkincstár által fejlesztett integrált informatikai rendszer lesz - ismertette.

Varga-Damm Andrea (független) szerint a társadalom számára sokkal transzparensebben kellene bemutatni, hogy az egészségügyi szolgáltatás érdekében fizetett járulékok és a nyugdíj finanszírozására beérkezett összegek, valamint a fel nem használt források hogy viszonyulnak egymáshoz, és valójában tényleg deficitesek-e a kasszák. A független képviselő aggályait fejezte ki az atomenergia-hivatal túlzott önállóságával kapcsolatban is.

Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára kiemelte: januártól egységes, új informatikai rendszer kezeli a központi költségvetési szervek kiadásait és követeléseit, ez semmiféle hatással nem bír a társadalombiztosítási alapok kiadásaira.

Lezsák Sándor a vitát lezárta, a határozathozatalt kedden tartják.

Kulturális tárgyú és egyéb törvények

Vécsey László (Fidesz), a törvényalkotási bizottság előadója közölte: a testület támogatta a javaslatot, amely főként kulturális tárgyú, de egészségügyi, felsőoktatási és humánpolitikai jogszabályok gyakorlati, illetve technikai szempontú módosítását is tartalmazza.

Ezek egyrészt az alapítványi fenntartásba került előadóművészeti szervezetek minősítése fennmaradását szolgálják, emellett a nemzeti emlékhelyekre vonatkozó szabályozást kiterjesztik a történelmi emlékhelyekre, rendelkeznek a betegútkövetésről, és mások mellett tartalmazzák az egyetemi modellváltáshoz kapcsolódó szabályozásokat, továbbá a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak, valamint a polgármesterek illetményrendezését.

Varga Szimeon bolgár nemzetiségi szószóló a magyarországi nemzetiségek bizottsága támogatásáról biztosította a javaslatot, mondván, az a nemzetiségek számára is jelentős pozitív változásokat is tartalmaz.

Varga-Damm Andrea (független) kiemelte: a módosítás nyolc olyan területre vonatkozik, amelyek nem tartoznak a kulturális területhez. A Magyar Művészeti Akadémia közgyűlésre és elnökre vonatkozó jogkörváltozása pedig szerinte komoly visszaélésre ad okot.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a kistelepülési polgármesterek illetményének emelkedésére hívta fel a figyelmet, mondván, ők nagy munkát végeznek.

A vitát az elnöklő Lezsák Sándor lezárta, a határozathozatalt kedden tartják.

LMP: vállalja-e a felelősséget az igazságügyi miniszter?

Keresztes László Lóránt (LMP) is az igazságügyi tárca vezetőjéhez fordult a Völner-ügy kapcsán, felvetve, vállalja-e a felelősséget Varga Judit a minisztériumán belül történtekért.

Végtelenül felháborítónak nevezte, hogy nincs jelen a tárcavezető, miután kiderült, hogy a minisztériumban - mint fogalmazott - a legmagasabb szintekig ért a korrupció.

Répássy Róbert államtitkár - utalva arra, hogy a miniszter hivatalos olaszországi programon vesz részt a magyar kormány képviseletében - azt közölte, Varga Judit is az ügyészség közleményéből értesült a Völer Pállal szembeni gyanúról, az államtitkár órákon belül lemondott, amivel a tárcavezető egyetértett.

Hozzátette: a minisztérium mindenben együttműködik az eljárás során a nyomozó hatósággal.

Párbeszéd: kárpótolják a "végrehajtómaffia" áldozatait?

Tordai Bence (Párbeszéd) is a Völner-ügyről érdeklődött, szintén az igazságügyi minisztertől, mégpedig arról, kárpótolja-e a kormány "a Fidesz-maffiával összefonódott végrehajtómaffia áldozatául esett, kilakoltatott embereket", vagyis azt az évi 3 ezer családot, akiknek otthonát sokszor kikiáltási áron árverezték el.

Répássy Róbert válaszában hangsúlyozta: nem helyes, hogy az eljárást arra használják fel, hogy jogszerű végrehajtási eljárásokat kétségbe vonjanak. Utalt arra, hogy ha törvénysértés bizonyosodik be ilyen eljárásban, akkor "azt orvosolni fogja a jog".

Felidézte: október elsejével a feladat az igazságügyi tárcától más hatósághoz került, így az tud korrekciót végrehajtani.

Tokaji fejlesztésekről érdeklődött a Fidesz képviselője

Tokaj környéki fejlesztésektől, köztük az ottani híd tehermentesítésének lehetőségeiről tudakozódott Koncz Zsófia (Fidesz) az innovációért és technológiáért felelős minisztertől.

Válaszában Bodó Sándor, a tárca foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára azt emelte ki: 6000 kilométernyi út újult meg az elmúlt tíz év alatt úgy, hogy az alsóbbrendű utakra kiemelt figyelem fordult.

Megemlítette: a kormány 150 milliárdos fejlesztési csomagot állított össze Tokaj és térsége számára, ebben szerepel útfejlesztés és a 39-es főút új hídja is. Utóbbi előkészületei zajlanak, a kivitelezési szerződés aláírása jövő év első negyedében várható.

Jobbik: megépül-e a kunszentmártoni elkerülő út?

Csányi Tamás (Jobbik) az innovációért és technológiáért felelős miniszterhez fordult azzal a felvetéssel, megépül-e a Kunszentmártont Szentes felé elkerülő út.

Bodó Sándor válaszában jelezte: a 45-ös főút e szakaszának jogerős építési engedélye 2023 második felében állhat rendelkezésre.

Fideszes képviselő a Magyar Falu Programról kérdezett

Nagy Csaba (Fidesz) a Miniszterelnökséget vezető minisztert faggatta arról, mire számíthatnak a vidéki kistelepülések a Magyar Falu Program kapcsán jövőre.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára azt közölte: a programban érintett települések további támogatásokra számíthatnak, ahogy a falusi csok is megmarad. Közölte: jövő január 3-án megjelennek az újabb pályázati felhívások.

Büntetőjogi törvények

A büntetőjogi törvények módosításáról Varga-Damm Andrea (független) kiemelte: a törvényjavaslatot még Völner Pál terjesztette elő és abban olyan intézkedések jelennek meg, amelyeket remények szerint a volt parlamenti államtitkár ellen nem kell majd alkalmazni. Rámutatott: az elmúlt években négy havonta érkezett büntetőjogi módosítócsomag az Országgyűlés elé, amely totálisan követhetetlenné tette a törvényeket, teljes a zűrzavar. A mostani javaslat és passzusai is az Orbán-kormány rendelkezéseinek újragondolásáról, a koherenciazavarok kiküszöböléséről szólnak - mondta. Tegyenek már rendet, oldják fel a zűrzavart! - szólított fel az ellenzéki képviselő.

Nyitrai Zsolt (Fidesz) azt mondta: a módosítócsomag átfogó, nagy terjedelmű, számos jogszabályt változtatni kívánó javaslat. A cél egyértelmű, az adós vállalkozás fizetésképtelensége esetén is megindulhasson a bírósági eljárás. Emellett az uniós szabályoknak és elvárásoknak is meg kell felelni - rögzítette a politikus a kulturális örökség védelméről szóló módosítást indokolva

A fideszes képviselő a javaslat támogatását kérte.

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, azt a kritikát, hogy egy korábbi törvényt kell módosítani, tudomásul veszi. Mindig érkeznek a jogalkalmazóktól visszajelzések, amelyek a törvények módosítását indokolják, és az lenne a felelőtlenség, ha látnak egy hibát és nem orvosolják azt. A tárca összegyűjtötte a javaslatokat, amelyek után benyújtották a módosításokat - jelezte.

A vitát az elnöklő Lezsák Sándor lezárta, a módosításokról kedden szavaz az Országgyűlés.

KDNP: mire számíthatnak a budapestiek az újbudai vasútfejlesztés kapcsán?

Simicskó István (KDNP) azt kérdezte: hogyan érinti a budapesti déli körvasút megépítése az Újbudán élőket. Fontosnak nevezte a fővároson belüli állomáshelyeket és a minél korszerűbb szerelvényeket, de az újbudaiak zajterheléstől való félelmeit is tolmácsolta a kormány felé.

Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára kiemelte: ma már a vasútépítéskor a környezeti hatásokat is figyelembe kell venni. Megfelelő minőségű zajvédelemre és a közlekedésszervezésre van szükség, hogy minél kevésbé zavarják az ott lakókat - mondta.

Jobbik: rendben van-e a végrehajtás rendszere Magyarországon?

Gyüre Csaba (Jobbik) a Völner-ügyet érintve azt kérdezte: rendben van-e a végrehajtás rendszere Magyarországon, nem kell-e a sorozatos problémák miatt változtatni a rendszeren. Úgy fogalmazott, a végrehajtói karnál a lakásmaffiával való sorozatos együttműködést, devizahitelesek ezreinek kilakoltatását és százmilliós jövedelmeket látni.

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában azt mondta: az elmúlt évtizedben folyamatosan szigorodott a végrehajtókkal szembeni szakmai elvárás és a végrehajtás szervezetét is átalakította az Országgyűlés. Jelezte: a végrehajtók felügyelete október elsejétől a szabályozott tevékenységek felügyeleti hatóságához került.

MSZP: mért csak most indítványozták Völner Pál mentelmi jogának felfüggesztését?

Harangozó Tamás (MSZP) a legfőbb ügyésztől azt kérdezte, hogyan lehetséges az, hogy súlyos korrupciós bűncselekménnyel vádolt közhatalmat gyakorló emberekkel szemben a vádemelés mellett más kényszerintézkedés nem történik. Hozzátette: a Völner-ügyben augusztus óta nyomoznak és november óta előzetes letartóztatásban van az ügy több szereplője, de a politikus mentelmi jogának felfüggesztésével miért vártak?

Polt Péter legfőbb ügyész válaszában kiemelte: a mentelmi jogot az Országgyűlésről szóló és a büntetőeljárási törvény is szabályozza. Csak akkor lehet valakivel szemben büntetőeljárást indítani, őt gyanúsítottként kihallgatni és kényszerintézkedés alá vonni, ha az Országgyűlés a mentelmi jogát felfüggeszti.Megjegyezte: egy nyomozásnak megvannak a maga szabályai, a Központi Nyomozó Főügyészség egyébként "rendkívül gyorsan" dolgozott.

Fidesz: miért támadja az ellenzéki miniszterelnök-jelölt a minimálbért és a rezsicsökkentést?

Barcza Attila (Fidesz) a baloldal "kijelölt vezetője", Márki-Zay Péter szavait idézve azt mondta: az ellenzéki miniszterelnök-jelölt baloldali gazdaságpolitikát akar, amely mind a minimálbér, mind pedig a rezsicsökkentés kérdésében megmutatkozik.

Ezzel szemben a Fidesz-frakciónál fontosnak tartják, hogy 200 ezer forintra emelkedik a minimálbér, valamint 260 ezerre a garantált bérminimum, egyben elutasítják a baloldali energiapolitikát, és elkötelezettek a rezsicsökkentés eredményének megvédése mellett - emelte ki.

Bodó Sándor válaszában méltatlannak nevezte Márki-Zay Péter rezsicsökkentéssel kapcsolatos szavait, majd rámutatott: a minimálbér és a garantált bérminimum összegéről a versenyszféra és a kormány konzultációs folyamatában állapodnak meg. Hozzátette: béremelésre van szükség, és ezzel a munkaadók, munkavállalók azonosultak, az ellenzék miniszterelnök-jelöltje azonban úgy tűnik, hogy nem.

Kérdések

Gyöngyösi felújításról érdeklődött a Jobbik

A gyöngyösi Haller-ház teljes körű felújítását sürgetve a projekt állami támogatását szorgalmazta az emberi erőforrások miniszteréhez intézett kérdésében a jobbikos Dudás Róbert.

Arról beszélt: 351 milliós uniós forrás áll rendelkezésre a munkálatokhoz, ebből az önkormányzati tulajdonú kétharmad újulhat meg; e részben közösségi tereket és bérlakásokat alakítanak ki.

Rétvári Bence, a tárca parlamenti államtitkára válaszában azt közölte: az említettel szemben 519 milliós pályázati forrás áll rendelkezésére a településnek az épület nagy részének felújítására.

MSZP: miért lehetetlenítik el a légiforgalmi irányítók sztrájkját?

Kunhalmi Ágnes (MSZP) arról tudakozódott a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztertől, "miért lehetetlenítik el a légiforgalmi irányítók sztrájkját".

Bodó Sándor, a minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára azt hangoztatta: a kormány nem lehetetleníti el a sztrájkot, de minden államnak szüksége van nemzeti tulajdonú cégekre stratégiai érdekeik biztosításához, ezekre pedig vonatkozhatnak speciális előírások.

Közlése szerint az új szabályozás lényege nem a tiltás, hanem megfelelő színvonalú szolgáltatás előírása, hiszen ezen a területen a személyforgalmi mellett NATO-elvárás is fennáll.

DK: nyerészkedett-e kilakoltattakon Vöner Pál?

Varga Zoltán (DK) az igazságügyi minisztert kérdezte arról, "a kilakoltatottakon is nyerészkedett-e a korrupt Völner Pál", lehet-e, hogy az államtitkár saját gyarapodása érdekében családok sorát tette tönkre.

Válaszában Répássy Róbert, a tárca parlamenti államtitkára arról beszélt: nem ő, hanem a büntető eljárás tudja megválaszolni a kérdésekbe bújtatott állításokat.

Arra hívta fel a figyelmet: a devizahitelek kapcsán felsorolt veszélyek jórészt annak a kormányzati időszaknak a bűnei, amikor a DK elnöke volt a kormányfő, a jelenlegi kabinet pedig a devizaadósok megmentésén dolgozott.

DK: miért takargatta a tárca is a felcsúti alapítvány elszámolását?

Varju László (DK) azt mondta: Magyarország történetében példátlan botrány történt a Völner-üggyel, bűnügyi helyszínné vált az igazságügyi tárca, soha még ilyen magas rangú képviselő ellen nem kezdeményeztek eljárást.

Felidézte, hogy a DK évek óta próbálja kiperelni a felcsúti utánpótlásnevelő alapítvány több tízmilliárd forintos számláit, szerződéseit, érdekes adatokat ugyanakkor nem kaptak, mert azt a végrehajtói kamara elnöke megakadályozta.

Miért takargatták közösen a minisztériumban "Orbán Viktor alapítványának" elszámolását a közpénzekkel ezzel a végrehajtóval együtt? - kérdezte.

Répássy Róbert, az igazságügyi tárca államtitkára közölte: korábbi azonnali kérdéseknél már ismertette a tárcája és annak miniszterének hivatalos álláspontját.

Megjegyezte ugyanakkor, hogy a képviselő téved, hiszen volt olyan magasabb rangú politikus, akinek a mentelmi jogának a felfüggesztését kérte az ügyészség: Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök mentelmi jogát a Sukoró-ügyben függesztette fel az Országgyűlés, vagyis volt miniszterelnökként került abba a helyzetbe, hogy meggyanúsítják.

Kijelentette azt is: a végrehajtás az igazságszolgáltatás, vagyis a bíróság felügyelete alatt zajlik. Ha bárkinek kifogása van egy eljárással, az bírósághoz fordulhat.

LMP: mikor lesz végre valós változás a családon belüli erőszak kezelésében?

Hohn Krisztina (LMP) elmondta, hogy a koronavírus-járvány alatt 88 százalékkal nőtt a kapcsolati erőszakkal összefüggő bűncselekmények száma, 27 százalékkal a hozzátartozók közötti emberölések száma.

Hozzátette: mintegy nyolcvanezer nő él Magyarországon, akit gyerekként nemcsak vertek, de akár szexuálisan zaklattak is. Ismertette a bántalmazott gyermekek nemenkénti megoszlását a Heim Pál Gyermekkórház 2004-es adatai alapján: lányok 21, fiúk 79 százalék.

Mikor történik végre valós változás? Milyen intézkedéseket tesz az igazságügyi tárca, hogy a kihallgatások során ne traumatizálódjanak újra az áldozatok? - kérdezte.

Répássy Róbert államtitkár közölte, szigorú büntetőpolitikával, krízisközpontokkal, menedékházakkal, jog- és lelkisegély-programokkal fokozta a kormány a nők védelmét. Kifejtette: az Országgyűlés 2013-ban jelentősen szigorította a családon belüli erőszakra vonatkozó büntetési tételéket és önálló tényállássá tette a kapcsolati erőszakot.

Országszerte mintegy háromszáz férőhely áll rendelkezésre a kapcsolati erőszak és az emberkereskedelem áldozatai számára - tette hozzá.

Az államtitkár szerint Varga Judit miniszter kiemelten kezeli a nők védelmét.

Párbeszéd: ki ellenőrizte Völner Pál munkáját?

Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) Völner Pál volt igazságügyi államtitkár ügyével kapcsolatban azt firtatta, ki ellenőrizte a munkáját a bírósági végrehajtások kapcsán.

Hozzátette: a végrehajtók kinevezése miatt gyanúsítják korrupcióval a volt államtitkárt. Indult-e a minisztériumban vizsgálat a bírósági végrehajtással kapcsolatban Völner Pál tevékenysége miatt? Elmondta, felmerült a gyanú, hogy az elmúlt másfél-két évben kinevezett végrehajtók korrupció útján szerezték meg munkájukat. Vizsgálják-e őket? - tudakolta.

Répássy Róbert államtitkár szerint súlyos következményei vannak az ügynek. Kijelentette: a törvények szerint járnak el, úgy jártak el eddig is. Amikor ilyen súlyos gyanú felmerül, a tárca, vagy bármelyik másik minisztérium támogatja a vizsgálatot és együttműködik a vizsgáló szervekkel - részletezte.

Szerinte a képviselő által feltett kérdések csak a büntetőeljárás során tisztázhatók.

Kocsis-Cake Olivio azt mondta, nem hangzik túl jól, hogy semmilyen vizsgálat nem indul a tárcánál és nem vizsgálják az elmúlt két évben kinevezett végrehajtókat. Azt kérdezte még, hogy ki felügyeli a végrehajtási ügyeket és ki engedélyezi a lehallgatási ügyeket.

Répássy Róbert közölte, az október elsejétől létrejött Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága felügyeli a végrehajtók tevékenységét.

Hozzátette: csak azokat a végrehajtókat kell számon kérni, akik ellen a gyanú beigazolódik és megállapítják büntetőjogi felelősségüket.

Fidesz: lesz-e végre következménye a baloldalon a korrupciónak?

Budai Gyula (Fidesz) azt firtatta, lesz-e végre következménye a baloldalon a korrupciónak? Elmondta, a Cseh Katalinhoz, a Momentum európai parlamenti (EP-) képviselőjéhez köthető cégháló az európai uniós pénzek visszaélésszerű felhasználásával került összefüggésbe.

Hozzátette: Cseh Katalin hallgat, pedig a cége és a céghálójának tagjai az elmúlt években csaknem 4,8 milliárd forint európai uniós támogatást tüntettek el.

A képviselő szerint a magát a csalás elleni küzdelem élharcosaként feltüntető Cseh Katalinról kiderült, hogy az általa vezetett cég és a családi cégének üzleti köre a hazai fejlesztési forrásokat, illetve az uniós támogatásokat megcsapoló céghálózatot működtetnek.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár azt mondta, Cseh Katalin a magyar emberek ellen dolgozik Brüsszelben, amikor politikai nyomásgyakorlással akarja elérni, hogy az Európai Bizottság ne fogadja el a magyar helyreállítási tervet.

Elmondta, önmagában az nem tilos, hogy az EP-képviselő céghálózata megnyert egy nagyobb uniós pályázatot, de ezzel több milliárd forintot elvont váci vállalkozóktól, akik a pénzből valós munkát is végezhettek volna.

Szerinte az EP-képviselő a pénz nagy részét az olimpiai pályázat segítésére kapta, majd azért lett ismert, mert megfúrta az olimpiai pályázatot.

Jobbik: a kormány vonja vissza az oltásokkal kapcsolatos "diszkriminatív" rendeletet!

Steinmetz Ádám a Jobbik képviselője arról beszélt: több millió családot érint az a "diszkriminatív" kormányrendelet, amely kimondja, hogy ha a foglalkoztatott a koronavírus elleni védőoltást december 15. napjáig nem veszi fel, akkor a munkáltató fizetés nélküli szabadságot rendelhet el. Jelezte: az államigazgatásban ez kötelező szabály.

Azt kérdezte: a kormány által a munkahelyükről hazaküldött "makkegészséges emberek" miből tartják majd el a családjukat, és ki végzi el a munkát helyettük. Kijelentette, hogy a Covid-oltás kötelezővé tételével nem ért egyet, ezért arra szólította fel a kormányt, hogy vonja vissza ezt a rendeletet.

Bodó Sándor államtitkár válaszában azt hangsúlyozta: a munkavállalók többféle oltás közül választhatnak, és a kórházi adatokból is az látszik, hogy az oltottakat sokkal kevésbé veszi igénybe a betegség vagy egy újabb variáns. A védőoltás a leghatékonyabb védekezési módszer - jelentette ki.

Hozzátette: a munkáltatóknak annak mérlegelésére adtak lehetőséget, hogy eldöntse, az adott munkakörben elvárja-e az oltást a munkavállalótól, saját és munkatársai egészsége érdekében.

A védőoltás mellett kellene kampányolni, és semmiképpen nem amellett, hogy ez haszontalan dolog lenne - figyelmeztetett.

A jobbikos képviselő nem fogadta el a választ.

Fidesz: meg kell védenünk a gyermekek jövőjét!

Balla Mihály (Fidesz) arról beszélt: az Európai Bizottság már az első pillanattól kezdve folyamatosan támadja a gyermekvédelmi törvényt.

Szerinte ezt a támadást "jogi köntösbe öltöztetik", de a háttérben politikai zsarolás zajlik, azzal fenyegetik Magyarországot, hogy ha nem hódol be ebben a kérdésben, akkor nem fog hozzáférni a neki járó uniós forrásokhoz.

Hangsúlyozta: a kormányoldal szerint sem bizottságnak, sem másnak nincs joga beleszólni abba, hogy hogyan neveljük a gyerekeinket, nem fordulhat elő az, hogy a gyerek az iskolában olyan szexuális propagandával találkozik, amivel a szülő nem ért egyet.

Szerinte az ellenzék ebben a kérdésben az LMBTQ­ aktivisták oldalán áll, nem pedig a magyar gyerekek oldalán.

Fontosnak nevezte, hogy lesz erről a kérdésről egy népszavazás, amelyen az emberek megvédhetik az ország hosszú távú jövőjét. Azt kérdezte: hogyan tudják megvédeni a gyerekek jövőjét a zsarolással szemben.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára közölte: a kormány nem fogja elfogadni, hogy megzsarolják Magyarországot.

Úgy vélte, Brüsszelből nézve két mércéje van a demokráciának: ha magas a befogadott migránsok és az elvégett TB-támogatott nemátalakító műtétek száma, az a jó demokrácia, ahol alacsony, az nem demokrácia.

A baloldal szerinte cinikusan azt mondja, hogy a gyermekvédelmi népszavazással nem kell foglalkozni, illetve a törvény visszavonását ígéri. Remélte, hogy a népszavazáson sokan döntenek a józan ész talaján állva, mert - hangsúlyozta - a gyermeket a család neveli nem pedig ezek a szervezetek.

A képviselő elfogadta a választ.

Azonnali kérdések

Jobbik: elfogadható-e, hogy Völner Pál nem mond le a mandátumáról?

Nunkovics Tibor (Jobbik) szerint számos kérdést vet fel az, hogy az igazságügyi miniszter a lehallgatások engedélyezését átadta az azóta súlyos korrupciós gyanúba keveredett és ezért lemondott államtitkárának, Völner Pálnak. Ugyancsak válaszra vár, hogy kiket hallgattak le - tette hozzá.

Azt kérdezte: elfogadható-e, hogy Völner Pál nem mondott le a képviselői mandátumáról, és az, hogy ha valaki ilyen ügybe keveredik, 4 millió forintos végkielégítést kap.

Répássy Róbert, az igazságügyi tárca államtitkára azt felelte: a törvények mindenkire vonatkoznak, a törvények előtt mindenki egyenlő, az ügyészség pedig független, ezt bizonyítja a jelen eljárás is.

A gyanúba keveredett államtitkár azonnal lemondott, ezzel vállalta a politikai felelősséget. A tárcánál a belső szervezeti rendet, így a helyettesítést is nyilvános miniszteri utasítás és szervezeti szabályok garantálják, mindenki ezek szerint járt el az ügyben. Jogon kívüli felhatalmazásra vagy helyettesítésre nem került sor - hangsúlyozta.

Hozzátette: az igazságügyi miniszter egyetértett államtitkára lemondásával.

MSZP: lemond-e az igazságügyi miniszter?

Mesterházy Attila (MSZP) azt kérdezte az igazságügyi tárca államtitkárától: lemond-e a főnöke és vállalja-e a politikai felelősséget azért, ami tárcájánál történt.

Hozzátette: az ellenzék szerint a miniszternek két okból kellene távoznia: ha tudott a korrupciós ügyről, akkor bűnrészes volt, ha azonban nem tudott róla, akkor alkalmatlan a feladata ellátására.

Répássy Róbert azt felelte: az államtitkár levonta a politikai következtetést és abban a pillanatban lemondott, hogy a legfőbb ügyész átiratban kérte a mentelmi jogának felfüggesztését. A mentelmi jog felfüggesztését aztán Völner Pál maga is kérte.

Hozzátette: a miniszter egyetértett a lemondással, az ügyészség független vizsgálatát pedig a tárca tudomásul veszi és együttműködik abban.

DK: három és fél éve nem jártak utána egy választási csalásnak

Oláh Lajos (DK) kifogásolta, hogy a kormány még mindig nem járt utána a 2018-as választási csalásoknak. Még mindig nem derítették ki, ki a felelős azért, hogy Erzsébetvárosban és Terézvárosban egy kamupárt és a Fidesz jelöltjének ajánlásain 341 név megegyezik - mondta.

Hozzátette: a nyomozás megállapította a választási csalás tényét, csak nem tudják, ki a felelős.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint a DK-nak közel négy év nem volt elég arra, hogy tudomásul vegye a 2018-as országgyűlési választás eredményét.

Jelezte, a választási törvény megfelel az európai normáknak. Hozzátette: a 2018-as választásról szóló beszámolót az Országgyűlés elfogadta, ami egyértelművé tette, hogy a választások törvényes rendben zajlottak le.

Közölte, egy 2020-as törvénymódosítás biztosítja, hogy csak valós társadalmi támogatottságú pártok állíthassanak pártlistát.

A képviselő a választ nem fogadta el.

LMP: miért zavarják koncertterem kialakításával egy társasház lakóit?

Csárdi Antal (LMP) arról érdeklődött az emberi erőforrások miniszterétől, hogy a K12 Mesterszalon létrehozásának részeként miért zavarják a helyszínül szolgáló társasház lakóit koncertterem kialakításával.

Rétvári Bence, a tárca parlamenti államtitkára azt hangoztatta, már ma is van kulturális funkciója a kérdésben szereplő helyszínnek, ahol két héten át tartó fesztivált rendeznének minden évben.

Elmondta: idén ősszel kezdődött a fejlesztés, amelynek eredményeként két 50-60 fős termet és oktatási helyiségeket alakítanak ki. Rétvári Bence megjegyezte, az ellenzék minden budapesti kulturális fejlesztést ellenez, szinte nincs olyan kerület a fővárosban, ahol ne akadályoztak volna meg valamit.

Megemlítette: az uniós átlagnál a magyar kormány a GDP jóval nagyobb hányadát fordítja kulturális célokra.

Az interpelláló a választ nem fogadta el.

Párbeszéd: hogyan lesznek rövidebbek az egészségügyi várólisták?

Burány Sándor (Párbeszéd) arról tudakozódott az emberi erőforrások miniszterétől, mit tesz a kormány annak érdekében, hogy rövidebbek legyenek a koronavírus-járvány idején jócskán felduzzadt egészségügyi várólisták.

Arról beszélt: a járvány előtti 25 ezerről tavaszra 35, szeptemberre 41, mostanra mintegy 50 ezerre nőtt a várólistákon szereplők száma, miközben 12 ezer kórházi ággyal, az állomány ötödével kevesebb van a rendszerben.

Elég erős cinizmusnak és arcátlanságnak nevezte Rétvári Bence államtitkár, hogy azok a politikai erők kérik számon a jelenlegi helyzetet, amelyek kormányon "merényletet követtek el a magyar egészségügy ellen".

Hangsúlyozta: a 2010-es kormányváltáskor járvány nélkül is többen vártak valamilyen beavatkozásra, mint napjainkban, és még pontos nyilvántartás sem állt rendelkezésre a helyzetről.

Hozzátette: a baloldali kormányzat ágyakat számolt fel, ezreket bocsátott el a szektorból, a megtartott dolgozóktól egyhavi bért vett el, míg 2010 és 2019 között sok tízmilliárdos ráfordítással 70 ezerről 23-24 ezerre sikerült csökkenteni a várakozók számát.

Az interpelláló a választ nem fogadta el.

Fidesz: mi okozza az élelmiszerárak emelkedését?

Az élelmiszerárak emelkedéséről kérdezte az agrárminisztert Győrffy Balázs (Fidesz), felvetve, mekkora szerepe volt a történtekben a Gazdasági versenyhivatal által feltárt kartellezésnek, "elképesztő műtrágya-panamának".

Arról beszélt: a hazai piac legnagyobb szereplője, a Nitrogénművek éveken át jogellenesen korlátozta a kereskedelmet és az importot, a szaktárca becslése szerint 36 milliárdos kárt okozva ezzel.

Farkas Sándor, az agrártárca államtitkára arról beszélt: a hazai műtrágya-kereslet háromötödét adó cég tulajdonosa, Bige László az ellátásbiztonsággal játszva "nyílt támadást intézett a magyar mezőgazdasági termelők és a teljes lakosság ellen", amit a kormányzat a leghatározottabban visszautasít, és erre hívja fel a baloldali pártokat is.

Felháborítónak nevezte a gazdálkodókat hét éven át károsító kartellezést, kijelentve, a gyurcsányista baloldal megmutatta, hogy semmibe veszi a gazdatársadalmat, és inkorrekt módon nyerészkedik. Jelezte: a kormányzat a gazdálkodók érdekében minden lehetséges eszközt bevet, jelenleg is többélfe javaslatot vizsgálnak, amelyek egyike az exportkorlátozás bevezetése.

A képviselő elfogadta a választ.

KDNP: mit tesz a kormány a nyugdíjasok helyzetének javításáért?

Földi László (KDNP) arról beszélt: a Fidesz-KDNP kormány politikájának középpontjában áll az idősek iránti megbecsülés. A kormány azt a célt tűzte ki, hogy folyamatosan megőrzi a nyugdíjak vásárlóértékét, szemben a korábbi szocialista kormányzat "idős embereket megkárosító politikájával" - mondta.

Kiemelte: Márki-Zay Péter, "a baloldal kijelölt vezetője" ostobaságnak és hibának tartja a 13. havi nyugdíj visszaadását és a rezsicsökkentést.

Zsigó Róbert családokért felelős államtitkár úgy reagált: a kormány betartotta ígéretét, és a koronavírus okozta válsághelyzetben sem hagyta magára az időseket.

Emlékeztetett: a Gyurcsány-Bajnai korszakban elvettek egyhavi nyugdíjat, visszavonták a nyugdíjkorrekciót, emelték a rezsi árát és bevezették vizitdíjat, a kórházi napidíjat, és a baloldal most is ugyanazt tenné, amit 2010 előtt.

Ezzel szemben - folytatta - a kormány jövőre visszaadja a baloldal által elvett 13. havi nyugdíjat, az infláció miatt növeli a januári nyugdíjemelés mértékét, és többletjuttatásokat is biztosít az időseknek.

A képviselő elfogadta a választ.

Napirend előtt

Fidesz: Karácsony mondjon le és távozzon a közéletből!

Budai Gyula (Fidesz) azt mondta: a "Gyurcsány-Bajnai-kormány minden idők legkorruptabb kormánya volt", és a Városháza-ügy jól bizonyítja, hogy Gyurcsány és Bajnai emberei elfoglalták a Városházát.

A kormánypárti politikus részletesen idézte az ügy kapcsán a sajtóban megjelent hangfelvételeket és kijelentette: a Városházán egy jutalékos rendszert működtető "maffiaszerű hálózat működik", amelynek tagja Berki Zsolt, Barcsi Balázs vezérigazgató, Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes és maga Karácsony Gergely főpolgármester is.

Jelezte: a Nemzeti Nyomozó Iroda 14 nyomozati eljárást folytat az ügyben, befolyással üzérkedés, hivatali visszaélés, csalás, hivatali vesztegetés, hűtlen kezelés miatt, és több helyszínen a rendőrség nyomozói házkutatást tartottak. A nyomozóhatóságtól a közvélemény azt várja, hogy teljes mértékben derítse fel a Városháza eladását, és az ehhez kapcsolódó "ingatlanmutyit" - mondta.

A Fidesz nevében felszólította Karácsony Gergelyt, hogy azonnali hatállyal mondjon le és távozzon a közéletből.

Fónagy János államtitkár azt válaszolta: olyan nyugodt évtizede az országnak, mint az elmúlt tíz évben volt, az elmúlt száz évben nem volt. Hangsúlyozta: a kormányoldal sem tökéletes, ahogyan az ellenzék sem az, de az biztos, hogy a 2002 és 2010 közötti kormányok mintegy 200 céget adtak el közel 800 milliárdért, úgy, hogy az államadósság az egekbe szökött, és a munkanélküliség is soha nem látott mértéket ért el.

Ezzel szemben - folytatta - 2010-ben a kormány véget vetett az állami vagyon kiárusításának, deklarálta, hogy társadalompolitikai célokra hivatkozva privatizációt nem lehet végrehajtani, vagyongazdálkodás kizárólag az állami vagyon gyarapítása céljából lehetséges.

Ennek eredményeként 2010 óta az állami vagyon több mint 6000 milliárddal növekedett, jelenleg mintegy 17 700 milliárd forint, ami 2010-hez képest 50 százalékos emelkedést jelent - emelte ki, hozzátéve, hogy eközben a költségvetés átvállalta az önkormányzatok adósságát, segítette a családokat, és fenntartja a rezsicsökkentést.

Az élelmiszerlánccal és a kiskereskedelmi adóval összefüggő törvénymódosítással egészült ki a napirend

A képviselők döntése szerint a napirend kiegészült az Agrárminisztérium javaslatával, amely az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvényt és a kiskereskedelmi adóról szóló jogszabályt módosítaná. Az előterjesztést kivételes eljárásban tárgyalják, a vitája és a zárószavazása is kedden lesz.

Kövér László házelnök közölte, hogy Csányi Tamás (Jobbik) és Völner Pál (Fidesz) mentelmi joga ügyében is kedden dönt az Országgyűlés.

Interpellációk

Jobbik: a kormány szervezetten telepít be munkaerőt az országba, miközben zéró toleranciát hirdetett a migrációval szemben

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arról beszélt, hogy miközben a kormány zéró toleranciát hirdetett a migrációval szemben, elfogadott egy határozatot, amely kilenc országból, például Indonéziából, a Fülöp-szigetekről, Mongóliából, Vietnamból lehetővé teszi a munkaerő szervezett és tömeges behozatalát. Hozzátette: a rendeletben 36 munkakört is felsorolnak, például asztalos, lakatos, éttermi dolgozó, húsfeldolgozó, informatikus, programozó, kasszás, szakács.

Azt mondta, nincs meggyőződve arról, hogy ne lenne magyar munkaerő, amely ne tudná betölteni ezeket a munkaköröket.

Mikor sorolják végre a magyar munkavállalók érdekeit a kormány multinacionális barátainak érdekei elé? - kérdezte.

Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára közölte, a kormány a jogi keretrendszert teremtette meg ahhoz, hogy a munkaadók harmadik országbeli állampolgárokat hozzanak az országba, mert nincs elég magyar munkavállaló egyes területeken.

Elmondta, Lengyelországban nyolcszor, Csehországban ötször, Szlovákiában kétszer annyi harmadik országbeli munkavállaló dolgozik, mint Magyarországon.

Közölte továbbá, hogy ez az intézkedés tökéletes összehangban van a kormány migráció elleni politikájával